A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége
- rövidített nevén az MSZOSZ - 1990 márciusában alakult a rendszerváltás során megújuló szakszervezetek meghatározó többségének döntése nyomán.
Az MSZOSZ elsősorban a versenyszférában működő szakszervezetek szövetsége. Tagjai sorában a közszolgálat és a közszolgáltatás, a média és az oktatás területén működő szakszervezetek is megtalálhatók.
Az MSZOSZ egyenjogú és önálló országos szakmai, iparági, ágazati szakszervezetek, illetve országos szövetségeik szövetsége. Az MSZOSZ-t 38 szakszervezet alkotja. A Szövetség alapvetően ágazati elven szerveződik, ugyanakkor regionális-, megyei és kistérségi szervezeteket is létrehozott.
Az MSZOSZ tagszervezetei az aktív munkavállalók mellett a szakmunkás tanulókat, a munkanélkülieket és a nyugdíjasokat is tagjaik sorába szervezik.
A történelmi hagyományoknak megfelelően, elsősorban munkahelyen szerveződnek a szakszervezeti alapszervezetek, az utóbbi években azonban területi alapszervezetek is létrejöttek.
A szervezet működése az ország egész területére kiterjed.
A szövetség korszerűsítése, a működés modernizálása érdekében mélyreható szervezeti és tartalmi átalakulás folyamat indult, amelynek célja a tagság felé nyitott, szolgáltató jellegű, a nyomásgyakorlásra alkalmas ágazati szakszervezetek egymással szolidáris szövetségének kialakítása.
Az MSZOSZ alapvető törekvése
a szövetséget alkotó szakszervezetek tagsága társadalmi, gazdasági, szociális és kulturális érdekeinek átfogó képviselete, védelme és érvényesítése, a munkavállalók képviselete.
Az érdekvédelem alapvető célja, hogy
- legyen szakképzettségének megfelelő munkahelye minden dolgozni akaró munkavállalónak,
- ne legyen pályakezdő munkanélküli, javuljon a fiatalok munkaerőpiaci esélye,
- azonos munkáért azonos bér járjon, függetlenül a munkavégzés helyétől, függetlenül attól, hogy nőről, vagy férfiről van szó,
- tisztességes megélhetés biztosító jövedelme legyen minden dolgozónak,
- a tanuláshoz mindenki egyenlő eséllyel jusson hozzá, biztosítva legyen a munkavállalók szakmai továbbfejlődése,
- kollektív szerződés védje a dolgozókat,
- jogbiztonságban legyen minden munkavállaló, következetesen érvényesüljenek a Munka Törvénykönyve előírásai,
- a szövetség jogi tanácsadást, védelmet biztosít a szakszervezeti tagoknak,
- az idős emberek biztonságos, kiszámítható nyugdíjakkal rendelkezzenek.
Az MSZOSZ aktív szerepet vállal az országos és a területi érdekegyeztetésben (pl. minimálbérre, béremelés átlagos ajánlott mértékére vonatkozó megállapodások kidolgozásában), az érdekvédelem jogi kereteinek befolyásolásában. A szövetség tagszervezetei az Ágazati Párbeszéd Bizottságokban az ágazati szintű megállapodásokat támogatják.
Az MSZOSZ részt vesz a nemzetközi szervezetek munkájában. Tagja a Szakszervezetek Nemzetközi Szövetségének és az Európai Szakszervezeti Szövetségnek, részese a legfejlettebb országokat tömörítő szervezet (OECD) szakszervezeti tanácsadó bizottságának (TUAC). Az MSZOSZ részt vesz a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetben (ILO) folytatott munkavállalói érdekképviseleti munkában. A munkásművelődés segítése érdekében részt vesz a Nemzetközi Munkásoktatási Szervezet (IFWEA), valamint az Európai Szakszervezeti Akadémia (ETUI-REHS) munkájában. Kezdeményező szerepet vállal az országhatárokon átnyúló regionális együttműködési szervezetekben.
A Szövetség legfőbb döntéshozó szerve a kongresszus, amely négyévenként ülésezik. Az MSZOSZ 2006. november 24-25-én tartotta meg VI. kongresszusát. A kongresszusok közötti időszakban legfőbb képviseleti testülete a Szövetségi Tanács. A Szövetség végrehajtó szerve az elnökség.
